Cikkek-Eredmények
 

2007.07.11.
Gondolatok Drégelyről, Szondiról és...!
 

1552-ben a hatalmas Török Birodalom erői koncentrált támadást indítottak a maradék Magyarország ellen. A Hódoltság területét akarták minél jobban megnövelni. Magyarország határait egy az Adriai-tengertől Erdélyig húzódó végvárvonal védte. Ennek a vonalnak volt része Drégely vára is. Mai túránkkal a 455 éve történt eseményekre emlékezünk, fejet hajtunk a 146 hős előtt, akik az utolsó szálig elestek a HAZÁÉRT.
Röviden a várról: Elsőként 1825-ben említik egy oklevél "Castrum Dragul"-t a Hont-Pázmány nemzetség várát. A várat valószínűleg Hont nembeli Demeter építette 1311-21 között a várat Csák Máté (a királlyal és pápával dacoló kiskirály is birtokolta). Habsburg Albert adományozta a várat az esztergomi érsekségnek. 1552-es elfogatása után a várat sorsára hagyták helyette 1575-ben a település védelmére a török Palánk várát, építette fel. A váron az elmúlt évtizedben (hála Drégelyvár Alapítványnak) jelentős állagmegóvási és újjáépítési munkákat végeztek el.
Az ostromról: 1552. július 6-án érkezett a vár alá Ali budai pasa 12-14 ezer fős serege, 8000 katonája a vár közelében foglalt állást. A turistatérképen ma Tábor-tetőként feltüntetett területen. A többiek az Ipoly-völgyében. A vár 80 fős helyőrségét megerősítették, így a védők 146-an néztek "farkasszemet" a támadókkal. Július 7-én a vár közelében egy sáncot emelt a török és innen 2 napon át mozsarakkal és tarackokkal lőtték a kaputornyot, ami végül is bedőlt. Ekkor Ali Mártont az oroszi papot küldte a várba, hogy a védőket megadásra bírja.
 

Szondi vitéz szomorodik szívében
Töri török Drégel várat keményen
Basa büszkén járat:
Adja fel a várat
Kegyelmért cserében.
"Kegyelem az istennél van:
Folyamodom elébe!"

(Arany János: Szondi 1856)

 Szondi ekkor 2 apródját (Libárdy és Sebestyén) és két előkelő török foglyát Alihoz küldte. Ezután a várvédők összehordták a ruhákat, bútorokat, kincseket és elégették. - Készültek a halálra.
1552. július 9-én megindult a döntő roham. A védők az utolsó szálig elestek.
 

"Nagy szép dárda Szondi kezében vala
Sebösőlve térdön állva ő vív vala
Romlott toron alatt által lötték vala
Az fejét az hegyről alávetették vala..."
 

(Tinódi Lantos Sebestyén - Ali basa históriája 1553)

 
A vár elesett a HŐSÖK meghaltak.
Szondi Györgyről: Ő az, akiről nem tudjuk - honnan jött?! Sem rokona, sem boldog őse nem volt! Mikor született? Kik voltak az ősei?
Valószínűleg mezővárosi polgárcsalád sarja volt. Innen küzdötte fel magát kapitányi rangig (ebben a korban ehhez komoly teljesítmény kellett). 1545-ben lett Drégely kapitánya. Tisztában volt a vár gyengéivel - javasolta is a lerombolását és egy korszerű építését. Mégis 1552-ben kitartott a közeledő hatalmas túlerő ellenében. Az ostrom idején óriási bátorságot mutatott, még akkor is tovább harcolt, amikor térdét átlőtték.
 

"Hogy vitt ezerekkel! Hogy vitt egyedül,
Mint bástya, feszült, megromlott torony alján:"
 

(Arany János - Szondi két apródja 1856)

Ő az, akinek emlékét hősiességét a magyar irodalom legnagyobbjai énekelték meg, Tinódi Lantos Sebestyén, Czuczor Gergely, Kölcsey Ferenc és Arany János.
Ő az:
"Kit nem bíra győzni veszély, baj
Nem szálla szívére haláljaj,
Mert maradék magyar áldja nyomát
S enyhítgeti mennyei béke porát."
 

(Czuczor Gergely - Szondi 1842)

ÁLDUNK és EMLÉKEZÜNK

 Nád Béla

2007.07.02
A Halál 50 terepfutás eredményei
 

Pontos táv: 52680m
Helyszín: Szigethalom, Tököli parkerdő
Nevezők száma: 42 (33 férfi, 9 nő)
Teljesítette a teljes távot: 36 fő

A verseny előtti napok kánikulai hőmérsékletétől eltérően szinte ideális nyári futóidő fogadta a versenyzőket: felhős ég, néha csepergő eső, árnyas erdei utak. A nap mintegy 5 óra elteltével kezdett igazán sütni. Bár a levegő elég párás volt, ami néhányakat lassított, a mezőny eleje erős tempóval kezdett.
Már az első (6,36km-es) kör végére széthúzódott a mezőny, amelyet néhány körön át Steib Péter vezetett. A verseny második felében átvette a vezetést Hajduska Balázs, aki nagyon egyenletes magabiztos futással aratott győzelmet (3:39:37). Tőle csupán két perccel elmaradva, fantasztikus hajrával érkezett be Steib Péter. Harmadik helyen Cserpák József, a sárvári 24-órás verseny győztese végzett.
A nők mezőnyében Bontovics Tímea rajt-cél győzelmet aratott (4:50:39), a táv második felében már majdnem fél órára növelte előnyét a második helyezett Nyika Lászlónéhoz képest, akit 3 percen belül követett Víg Katalin.

Károlyiné Szabó Piroska

Elrettentő ajánlat! - Szondi 100

Sokan hajlandóak százezreket áldozni, hogy egy-egy kemény kihíváson bizonyítsák maguknak.. A világnak... Milyen kemények, kitartóak. Szahara, Alpok, túlélőversenyek! Van, akiknek ez csak vágyálom. Szerencsére időnként itthon is rendeznek olyan extrém túrákat, versenyeket, melyek teljesítése a jól felkészült "metálos" sportolók kiváltsága. Ilyen volt a Sámson 115, a Szent István 250,az Árpád 200.
Egyesületünk idén júliusban a hazai 100 kilométeres túrák legkeményebbikét rendezi meg. - Lehet ezzel vitatkozni?! Én, aki elég sok Kinizsit, Lemaradást, Rockenbauert teljesítettem, bátran állíthatom most igazán fel kell kötni a gatyát. 4 napnyi kínlódással hitelesítettem a pályát. Remélem a következő rövid írásom sokakat, elgondolkoztat. Nem elrettenteni akarok, csak szeretnék segíteni egy felelős döntés meghozatalában.
Ezen a 100 kilométeren több mint 5000 méteres szintemelkedés várja a túrázókat. A szintek eloszlása nagyon egyenetlen. A Kámor, a Dugóhúzó, a Pogányvár, Csóványos, Nagy-Hideg-hegy, Salgóvár és a Magosfa olyan nevek, amik sok mindent elárulnak. Akinek nem mondanak semmit, annak kevés esélye van a teljesítésre. A hazai 100-asok zöme tavasszal-ősszel van ( a Rockenbauert leszámítva), ez a túra júliusi kánikulában lesz. Az iszonyatos vízveszteség miatt rengeteg ital kell. 10 ponton tervezzük a frissítő adást, mégis úgy érzem, tán ez is kevés lesz. Főleg ha valaki elfeledkezik a sóbevitelről. Egyesületünk csak azokon a helyeken fog szalagozni, ahol nincs felfestett turistajelzés, így a túra bizonyos alapfokú térképészeti ismeretet követel. Főleg a S- a Kámorra, a Z- Márianosztára és a börzsönyi kék van silány állapotban. Az utóbbi azért problémás, mert a mezőny zöme ide már éjszaka érkezik.
Az útvonal bizonyos szakaszain célszerű a hosszúnadrág, mert bizonyos vendégmarasztaló mocorkás és vérpezsdítő csalános várja az indulókat. Főleg a Kámor és a Holló-kő kápráztatott el üde zöld burjánzásával.
Persze felmerülhet a kérdés... Minek kínlódjak? Nem tudok rá okos választ. Akkor sem tudtam mikor 35 fokban botorkáltam a mérőkerékkel a Magyarhegy marasztaló dzsungelében. Az biztos kemény, embert próbáló feladat a 100 kilométer abszolválása, végigjárása. A túráról többet a www.szigethalmite.hu honlapon lehet megtudni.
 

Akik szelíd rá-(le) beszélésemre bevállalják, azokkal találkozom a Pogányvári-kaszálónál.

Nád Béla

Országos ultrafutóverseny Szigethalmon
 

A Szigethalmi TE szeretettel vár minden futót illetve futás iránt érdeklődőt június 30-án az E-ME-SE parkba, illetve a Tököli parkerdőbe: 30-án a sportág legjobb képviselői tisztelik meg városunkat, hogy a 4 fordulós Magyar Kupa 2. fordulóján részt vegyenek. Közel 100 sportolót várunk a hazaiakon kívül erre a versenyre. A teljes táv 50 kilométer (van rövidebb is), ami a várható melegben és a mély homokban nem egyszerű feladat. Bízom benne, hogy versenyzőink közül 1-2-nek sikerül a legjobb 10-be kerülni. Olyan ez mintha a labdarúgó Borsodi Liga élcsapatait látná vendégül a város, csak ezek a fiúk "kicsit" többet futnak, persze labda nélkül!

Bővebben a www.szigethalmite.hu-n olvashatnak az érdeklődők.

A Vera!
 

Vera Egyesületünk egyik motorja. Sok-sok hajnali buszos zötykölődésem társa. Ő az, aki akkor sem hiányzott a túráról, ha "kisbalták" potyogtak az égből. Ott volt, bíztatott, ment és ment.. vidáman beszélgetve. Soha nem volt "géppuskalábú", soha nem volt élsportoló. Csak?! SPORTOLÓ! Pár hónapja elmaradt. Hiányoltuk! Nagyon! Sajnos beteg lett. Mikor április 28-án Szigetszentmiklóson feltornáztam magam a TE különbuszrára észrevettem Őt. Önfeledten beszélgettük át csaknem az egész utat. Jött, hogy velünk legyen. Jött, hogy mozoghasson. A túra után rohannom kellett, másnap egy 60 kilométeres bajnoki várt. Csak pár nappal később hallottam, Vera a céltól pár kilométerre rosszul lett, kórházba került.

Innen üzenem, üzenjük neki, meg fogsz gyógyulni. Aki ilyen SPORTOLÓ az nemsokára ott mosolyog a buszon, mikor hajnalban felszállok.

2007.04.25.
Kalandtúra a Cserhátban!

Március 24-én 8 óra körül mikor lekászálódtam a szigethalmi különbuszról, még erős voltam, tiszta és fiatalos! Megeszem ezt a 35 km-t! 5 óra alatt lezavarom, aztán lazítok, ráhangolódom a másnapi 30 km-es ötpróbás túrára. 50-ed magammal betódultunk a suliba, váltottunk pár szót Harsáczki Györggyel aki felvilágosított, 37 km-t kell lezúzni, kárpótlásul 40 km-es kitűzőt kapunk. Na bumm! Majd 15 perccel tovább tart- szólalt meg optimista énem. A kapott itiner szerint a jelzéssel se kell sokat vacakolni, az útvonal zöme szalagozott lesz. Le a kalappal a rendezők előtt 30 km-t végig szalagozni! Megszállottság? Bujákról kiindulva nekiszaladtunk egy emelkedőnek. Szaladtunk --> kocogtunk --> gyalogoltunk --> vánszorogtunk --> lepihentünk - nagyjából ezeket, a stációkat jártam be az első 3 kilométeren. A makulátlanságomnak mindjárt az első kilométerek véget vetettek. Szerintem a helyiek csirizzel keverték a talajt. Fogós volt! Marasztalós! Bérbe már, mint a vert sereg érkeztem. Itt már jelzés is volt (mint később kiderült inkább ne lett volna!). Rövid gyilkos kitérő az andezitömléshez. A csúszós emelkedőn az apró lépések, nagy csúszások taktikáját választva, repesztettem felfelé. Lefelé a hajrá, segítsetek fel stílust preferáltam. Itt az itiner jól elküldte a túrázókat --> rossz irányba. Viszont a szalagozás jó volt. Én egy régi Andezit 30 emlékeiből élve jó utat választottam. Útban a Sasbérc felé az erőm is elkezdett erodálódni. Itt zúgott el mellettem Gazdag Tomi, aki az 50-nek szaladt neki. A tempója alapján simán előbb célban lesz, mint én! - gondoltam. Azóta sem láttam! Meg vagy Tamás? A sasbérci lelátó nyitva volt, felküzdöttem magam, feltöltődtem! A látvány fenséges volt. Innen tulajdonképpen szintben vagy éppen lefelé kell haladni Kutasóig, a térkép szerint. Ezzel csak 2 probléma volt.
1.A legkisebb halmot is hegyoromnak éreztem a csuszpájzban.
2. Néha olyan mocorkában botorkáltunk, ahol a talponmaradás esélye konvergált a nullához.
Eonok teltek el - feltűnt Kutasó - ellenőrzőpont - kaja. Az istenek asztala zsíros kenyér, melegtea! Innen országúton át Bokorba, jóllakottan. Itt is volt pont, de micsoda pont --> bonuszpont. Fánk, fánkok, fánkhegyek! Csokis, diós, mákos .. a jó ég tudja még milyen! No limit...! De sajnos van... a gyomor befogadóképessége. Innen utam egy lufihasú ember elszánt menete volt. Sár... sár... patak... loccs... sár... pont... sár! Ekkor jött a túra fénypontja..! Az eltévedés! Jó lenne a rendezőkre kenni, sajnos nem lehet! Nem figyeltem, így a Bujáki várba + 2 km után a másik irányból érkeztem. Innen egy élvezetes lesikló szakasz után egy aszfaltúton a célig kocogtam! Sikerült 7 órán belül célba érnem! Hurrá! Nem tudom ki hogy van vele? - néha kellenek az ilyen túrák. Mások százezreket fizetnek a kalandtúrákért. Jöjjenek a Cserhátba eső után, megéri!

Ja és mikor a buszra felkászálódtam gyenge voltam, mocskos és Matuzsálem!
 

Nád Béla

2007.04.25.
A Szigethalmi TE pontrendszere a társadalmi munka megbecsüléséért!

 

2007-től egyesületünk szeretné jobban megbecsülni mindazon tagjait, akik egyesületünkért, településünkért társadalmi munkát végeznek!

Hogyan szerezhetünk pontokat?

1. Az egyesület vezetésében elvégzett egész éves munkával 10 pontot szerezhetünk.(elnök, alelnök, titkár és szakosztályvezetők)
2. Országos és helyi versenyeinken főrendezőként 10 pontot.( egy évben max. 20 pontot lehet így szerezni)
3. A versenyeken segítőként. Ha ez 4 óránál kevesebb2, ha több 4 pontot alkalmanként.
4. A versenyek előkészítésében való részvételért.
   1. bejárások: ha ez 15 km alatti 1 pontot, 15-40 km közötti 2 pontot, 40 km felett 4 pontot
   2. igazolófüzet megírása, szerkesztése füzetenként 2-2 pont
5. A Csepel-szigeti turistautak karbantartásával kilométerenként 1-1 pontot

Mivel ismerjük el munkádat?

      5 pont- felvarrható embléma ( évente max. 4)
    10 pont- rövid ujjú póló ( évente max. 2)
    20 pont- hosszú ujjú póló (évente max. 1)
    40 pont- polár ( évente max. 1)
 

2007.04.25.
A Szigethalmi TE javaslatai
 

1.  Szigethalom Város Díszpolgára címre:

 Mészáros László

Minden közösségnek szüksége van egy önzetlen, a település életét figyelő és azt kívülről támogató személyre. Mészáros László régi kötődése okán már hosszú évek óta jelen van a város életében. Ahol tud, segít jobbá tenni, fejleszteni. A mai világban nagy kincs az ilyen személyiség.



2. Szigethalom közösségi életéért díjra:

 Sziget Néptánc Együttes
 
Régóta állandó és színvonalas szereplői a település kulturális életének. Rendszeres fellépői a különböző műsoroknak. Nívós és állandó színvonalú munkájukkal már többfelé elvitték a város jó hírét. A magyar kultúra ápolásával és közösségteremtő erejükkel a város egyik fontos összetartó erejévé váltak.



3. Szigethalom Sportolója díjra két kategóriában:

A 14 év alattiaknál:

Katona Tamás

"Anima sana in corpore sano " - mondta a régi korok embere. Ennek a megtestesítője ez a fiatalEMBER. A mai világban fontos példaképek állítása. A legjobb, ha ezt saját korcsoportjukban is megtalálják fiataljaink. Tamás kiemelkedő sportteljesítményéhez remek tanulmányi eredmény és példamutató magatartás társul. Az elmúlt években óriási fejlődésen ment át. Mostanában nemcsak a helyi, hanem országos versenyeken is remekül szerepel. A Szigeti Harmincas váltón a Margitszigeten csapatban aranyérmet nyert. A több száz futót felvonultató váci Zöldsport Fesztiválon pedig 2 km-es távon ezüstérmes lett.
 


Felnőtt aktív kategóriában:

Károlyiné Szabó Piroska

Ha a hazai futótársadalom Szigethalomról hall, az első név, ami méltán beugrik Piroskáé. A tavalyi évben sikert sikerre halmozott. A Duna-menti Szupermaratonon 3., a 24 órás Országos Bajnokságon 2. lett. A Tisza-tó körön első, csakúgy, mint a Schirilla kupában. Legnagyobb sikerének mégis azt tartja- joggal-, hogy képviselhette a magyar színeket az Európa Bajnokságon. Ott az előkelő 5. helyet szerezte meg a magyar csapat. Aki a magyar atlétika jelenlegi állapotát ismeri, az tudja csak, milyen remek teljesítmény ez.

2007.04.22.
A Szigethalmi TE május-június havi ajánlatai
 

Egyesületünk, a remélhetően gyönyörű tavaszi időben, együtt mozgásra invitálja városunk lakosságát. Az elkövetkezendő hetekben, 3 sportágban is lehetőséget biztosítunk az egészség megőrzésére. Május 12-én buszos kirándulást szervezünk Jászberénybe. Az Alföld "tengersík" vidéke is gyönyörű kiránduló terep. A Zagyvát kísérő ártér állat és növény világa csodálatos. A túrát követően lehetőség lesz a Jászberényi Állatkert megtekintésére is.
Május 19-én reményeink szerint megtelik a Szigetország a kerékpár szerelmeseivel. Egyesületünk országos kerékpár versenyt hirdet 125, 95 és 35 kilométeres távokon. A Tassi-zsilip, az André Kertész Múzeum, a Savoya kastély és az ócsai Árpád-kori templom mind-mind része nemzeti értékeinknek. Rajta "drótszamárra" fel!
Június 2-án a városi napok keretében rendezzük az immár hagyományos Sündörgést, mely az ország egyik legelismertebb tömegfutó versenye. A MI parkerdőnkben és a csodálatos KisDuna-parton zajló verseny idén először az E-ME-SE parkból indul. Bízunk benne, hogy több mint 100 vendégfutóval találkozhatnak a futás helyi megszállottjai. Ki-ki tehetsége, kedve szerint választhat az 19200, a 7500 illetve az 192 méter között!
Az apróságokat egy 200 méteres rohanás várja.
Bővebb információt a www.szigethalmite.hu honlapon találhatnak az érdeklődők.
Remélem valamelyik, mindhárom! , rendezvényünkön találkozunk:

Nád Béla
A Szigethalmi TE tiszteletbeli elnöke

2007.03.29.
Kedves Barátaim!

2007.03.25
Biztató évkezdet a tömegsportban!

Egyesületünk a 2007-es évet szerényebb tervekkel kezdte, ugye vannak az ismert okok……!
Ehhez képest az eddig eltelt hónapok rácáfoltak várakozásainkra.( Hál ̀Istennek!)
   Az önkormányzat ebben az évben- pár éve erre nem volt precedens- megemelte támogatásunkat. Még mielőtt bárki is jönne a kórházakkal, utakkal….stb. Mindenki könnyen beláthatja, olcsóbb megelőzni, mint gyógyítani.→ Köszönjük!
  Egyre több szponzor ajánlja fel támogatását egyesületünknek, egyre terjed az a vélemény –örvendetes módon-, hogy egy cég imázsát a tömegsportba juttatott adományok nagymértékben emelik. Utoljára a Sziget-szer Kft lepett meg minket egy csili-vili távolságmérő kerékkel.→ Köszönjük!
   Egyre több új arcot látok a rendezvényeinken felbukkanni.(A Batthyány emléktúrán 400-an voltak, a Garázsfutáson 50-en.) Kevés szívmelengetőbb érzés van, mint mikor kedves ismerősökkel sportolhatsz együtt! Az egyik, ha sok-sok ismeretlen gyalogol - fut - kerékpározik melletted. Jó látni a sok fiatalt, anyukát és nyugdíjast a rendezvényeinken!→Köszönjük!
   Fiataljaink csodálatos eredménnyel leptek meg minket a Vácott rendezett országos futóversenyen. 3 fiatalunk (a Szent István Általános Iskola nebulói) képviselte színeinket (iskolájukét, városukét- kinek hogy tetszik). Az 5 km-es távon Judik Richárd első lett 21 perc 7 másodperces erdménnyel, higgyék el 11 évesen ez nem „piskóta”, míg  Molnár Dávid harmadik lett. A 2 km-es versenyben Katona Tamás 7 perc 50 másodperces eredménnyel ezüstérmes lett. ( Ki lehet próbálni- 4 percen belüli kilométerek.)→ Köszönjük!

   Ezekre gondolva nagy bizalommal várom a folytatást. Mintha a Nap is jobban sütne az idén!

  Nád Béla
  A Szigethalmi TE tiszteletbeli elnöke

2007.03.25.
Elkezdődik végre!

Nemzeti ünnepünk után 2 nappal elkezdődik a 2007-es Nemzeti Bajnokság! Az MSTSZ hosszú küzdelem után elismertette az „illetékesekkel”, amit mi túrázók régóta tudtunk. A teljesítménytúrázás sport kemény teljesítmény, amely legalább akkora erősfeszítést kíván, mint más sportágak.
Ennek az ékes bizonyítéka a március 17-én kezdődő Bajnokság, melyet az MSTSZ 4 kategóriában hirdetett meg. Jó kezdeményezés ez, hogy mégis az elmúlt években oly kevesen vettek részt a nemes versenyben annak több oka van.
A legfontosabb a propaganda hiánya. Valahogy belterjessé vált az egész. A szövetség honlapjára látogatva sem lehetünk sokkal okosabbak. Pedig mi sportolók szükségét érezzük a vetélkedésnek, melyek nemes ellenfeleinkkel folytathatunk. Itt ahol minden résztvevő ismeri egymást. A másikat tisztelő és becsülő ellenfelek vannak (remélem!). Ez a szép benne. Barátokkal, ismerősökkel vetélkedve gyönyörködsz a tájban.
Mi szigethalmiak minden ELLENFELÜNKET (igen, szép nagybetűvel) tiszteljük! Ezért volt külön öröm számunkra az a dicséret (a legnagyobb), amit valaha kaptunk – pedig volt néhány, amit az egyik topikban írt egy kedves ismeretlen HERCEG. Melyben megelőlegezte a bajnokságunkat! Köszönjük! Jó lenne! De mint tudjuk a labda kerek, a boka bicsaklik stb.… Ráadásul a kiírás nem preferálja a „futókat”. 5 és fél kilométeres óránkénti sebesség felett mindenki ugyanannyi pontot kap. Ezt a sebességet erős gyaloglással is lehet abszolválni.
Itt van egy dolog, amit nem értek. Miért van mostanában néhány embernek futófóbiája? Hála istennek egyre többen szaladnak el mellettem a túrákon. Örülök neki! Erősebb, edzettebb nemzetünk. Gratulálok! A legtöbb kedvesen megköszöni, utat adok neki. SPORTOLÓK ők IS.
Bízom benne, hogy idén sok kedves sporttársunkkal küzdhetünk meg mi szigethalmiak.
Bízom benne, hogy az MSTSZ idén sokkal, nagyobb odafigyeléssel szervezi, felügyeli és értékeli a bajnokságot!
Tudom, hogy ennek a sportágnak nagy jövője lesz!

Nád Béla
A Szigethalmi TE tiszteletbeli elnöke

2007.03.25.
Tisztelt Sporttársak!
 

A Pro Patria Túraegylet rokonlátogatásra invitál benneteket. Egyesületünk az idei évben is különbuszt szervez „Tündérországba”. Május 4-6 között Erdély földjére látogatunk. Tavaly a látogatóknak nagyon tetszett a kincses Kolozsvár, a Szent László hírnevét őrző Tordai-hasadék és Torockó népművészeti csodái. Ezért már tavaly úgy döntöttünk megismételjük a látogatást. A busz péntek reggel indul. Első nap a Nagy-sebesi víztároló megtekintése után Kolozsváron a Brassai liceumben alszunk. (Hálózsák szükséges.) Szombaton ki-ki kedve és felkészültsége szerint válogathat a Jókai Emlék- és Teljesítménytúra 4 távja közül. Vasárnap a Torockószentgyörgyi várat és a Szolcsvai búvópatakot nézzük meg, várhatóan a koraesti órákban érünk haza.
Jelentkezni Molnár Gábornál lehet. Személyesen a Budapest Váci utca 13 alatti dohányboltban. Telefonon, a 06-1-3184405-ös számon. Hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 10-től 18 óráig. A busz és szállásköltség 9500 Ft/fő. Sajnos csak az első 50 jelentkezést tudjuk elfogadni.
 

Remélem, találkozunk Veletek Erdély földjén!
 

Wehner Géza és Nád Béla

2007.03.25
Pillanatképek
 

November 11. Kaán Károly emléktúra. Ülök a K- P- elágazásában a Pap-rét közelében. Jönnek a túrázók vidáman, nevetve, élvezik a „globális” tavaszt. Pecsételek, 210-szer helyezem el a túravezetői pecsétemet – feltámasztva lightos formában a személyi kultuszt… - Ahogy battyogtam ki a pontra örömmel, követtem a friss kék jelzéseket, az elmúlt 1 hónapban szorgos kezek felújították –csoda történt. A hétköznapok dolgos csodája.
A ponton üldögélve nézegettem az útvonalleírást. Hát ezt el…tuk, de alaposan! Számításunk szerint Pilisszentlászló és a pontom közötti 4 kilométeres és szinte végig emelkedő távot 15 perc alatt kell abszolválni.  Mivel a kenyai maratonisták távollétükkel tüntettek, nem történt csoda, senki sem hozta a negyedórás limitet. Gondoltam rá, hogy megtagadom a pecsételést a henye népektől!
A Pap-rét felől érkezők népes csapatát egy idő után az Urak asztala felől érkezők csapata színesítette, akik zömét Vígh-Tarsonyi barátom népes és hangos csapata tette ki. Ők a legek vaskos könyvébe kerülés komoly várományosai. Sikerült a rajt utáni első kilométer után eltévedni és utána végig rossz irányban haladva teljesíteni a távot. Persze, azt becsületesen az utolsó méterig bejárva. Tiszteltem Laci barátom sztoikus nyugalmát, ahogy a tényt konstatálta és kezelte. Ez volt a nap legnagyobb CSODÁja.
A jószerencse kísért ezekben, a hetekben, amikor túrákat választottam.
Két olyan túrán vettem részt, amely szervezés szempontjából megközelítette a tökélyt. Nagy Lajos túráit már régóta látogatom, és tudtom mire számíthatok. Azt is kaptam! Hetedhét szép útvonalleírást, korrekt szalagozást, remek ellátást. A Gaja-völgye pedig csodálatos. Mindenkinek csak ajánlani tudom a Keleti-Bakonyt.
Megvallom még soha nem vettem részt a Kalandozók Klubja egyetlen rendezvényén sem. Nos… remekül rendezték a mérföldes tekergéseket. A leírás pontos és jól követhető volt. Ahol kellett most az ortodox útvonalkövetők hunyják be a szemüket, azt is feltűntették, hogy a turistaút helyett hol menjünk másfelé. Mert arra könnyebben lehet haladni. A Szakadék-Bükknél nem volt kint senki mikor odaértünk, a következő pontnál a pontőr elnézést kért, (Nem csalózott, nem tolt le mit rohangálok, mint a mérgezett egér.) és igazolta az áthaladást visszamenőleg. A legnagyobb élmény a Gyerektábor hangulatos helységben ért, sok-sok buksi kezükben Mikulással, lelkesen majszoltak, kortyoltak és beszélgettek. A jövő természetbarátai. Nem tudom ki, hogy van vele, engem mindig elvarázsolnak a gyermek-turisták. Annyira elvarázsoltak, hogy el is tévedtem. A gyermek-turisták ismerősen köszöntöttek már másodszor, amikor „elzúgtam” mellettük. Mintha mosolyogtak volna. Krampuszok! A 3×7 mérföldes tekergés jól szervezett és futóbarát rendezvény. A pontok nyitva tartása meg a terep még így késő őszi avarszőnyegben öltözve is tökéletes a futásra.
Még egyszer gratulálok a két rendező-csapatnak, helyreállították a szememben a túrarendezők becsületét. Így is lehet! Így kell(ene)!

 Nád Béla

2007.03.25.
Ünnepeljünk együtt!

A Szigethalmi TE, idén ünnepli fennállásának 10. évét (mármint a hivatalos, pecsétes…). Decemberben már kaptunk egy ajándékot, Pest megye Közgyűlése a legeredményesebb tömegsport-egyesületek közé emelt minket. A díjat nem kisebb személyiségek adták át, mint dr. Kamuti Jenő a MOB főtitkára, Zsivotszky Gyula és Szűcs Lajos.
Az igazi ajándék az lenne, ha idén 2007-ben minél többen tisztelnék meg országos rendezvényeinket. 10 évesek vagyunk, ezért 10-et rendezünk. Ha valaki a rendezvények közül 7-en részt vesz annak az év végén egy szép jelvényt ajándékozunk. Hiszen megtanultuk azt az axiómát „jobb adni, mint kapni”.  A részletekről a www.szigethalmite.hu honlapon tájékozódhattok. Igyekszünk változatos programokat kínálni. Lesznek hagyományos túrák, lesz kerékpártúra, terepfutás, fegyveres futás, de lesz fittness nap is.
Az első rendezvényünk február 10-én dicső ősünknek az első független felelős magyar kormány tragikus sorsú miniszterelnökének állít emléket. Ezen a túrán 3 pontot kell érinteni, az útvonalat mindenki maga választja meg. Egy útvonaltervet adunk, de aki nem szeretné például a Prédikálószéket a Vadálló felől megtámadni, az mehet másfelé is.

Szeretettel várunk mindenkit!

Ünnepeljünk együtt:
Nád Béla
A Szigethalmi TE tiszteletbeli elnöke

2006.08.30.

A Szigethalmi TE csapata a Bécs-Pozsony-Budapest szupermaratoni versenyen, 2006

Október 18-án 6 fővel – autós kísérőnk Odor Csabi, aki amúgy kiváló kenus, és mi öten futók: Toperczer Andris, Kiss Andris, Fridrich Imi, Gaál Feri, Kardos Józsi – elindultunk a „nagy” Bécs-Pozsony-Budapest szupermaratonra. A csapat fele már rendelkezett bécs-budapestes tapasztalatokkal, aminek hasznát vettük még aznap a soproni regisztrációnál. Egy órás sorbanállás az adminisztrációnál és orvosi vizsgálat után nyugodt tésztapartizás, ismerős futókkal való beszélgetés, az egyéni futók biztatása és csodálása következett.
Este a szervezők által rendezett akrobatikus, zenés, tűzijátékos műsort tekintettük meg. Szállásunk a Hotel Siestában volt.
 

Első versenynap: összesen 93,6 km

Svédasztalos reggeli 4:30-tól, a baglyok még huhogtak kint az erdő szélén. 6:15-kor indulás rendőri felvezetéssel az osztrák határig. A határtól az Ernst Happel stadionig Kiss Andris és a sofőrünk rutinjára hagyatkoztunk. Az arénába sajnos nem tudtunk bemenni, lezárták az esti VEFP foci derbi miatt. Rajt előtt 167 váltócsapat első embere és 45 egyéni futó melegített. 10 órakor „A Paradicsom meghódítása” zenéje alatt elrajtolt a mezőny. Csapatunkból Kiss Andris futotta az első szakaszt. A mi feladatunk az volt, hogy időben utolérjük és frissítsük őt. A kocsival való kísérés és frissítés sokszor nehezebb volt, mint a futás. A második szakaszt a csapat egyik favoritja, Gaál Feri futotta. Az első két szakaszunk sikeres teljesítésével rutinos futónknak Fridrich Iminek lehetősége nyílott az úgymond profi mezőnnyel futni a harmadik szakaszon. Pozsonyban Toperczer András beérkezésénél állították meg a csapat stopperóráját. Az 56. helyezés nem rossz eredmény.
Másfél órás pihenés és a másnapi étkezési csomagok felvétele után elindultunk a szállásra, ami kb. 8km-re volt a céltól. Helyi útbaigazítással meg is oldottuk 20km-ből. Nem egy Szigethalom.
A szállás „csodálatos”. Mi a szerencsésebb csapatok közé tartoztunk, a szoba elfoglalása után sikerült aránylag hamar meggyőznünk a recepciós biztonsági őrt, hogy az ötfős szobára a mi csapatunk létszáma kimerítő, és a többi csapatnak keressen másik szobát. A futók a 3-5 szintet foglalták el. A második emeletet este 9-10 órakor még javában építették, fúrták-faragták. Szlovákiában vagy 16 órás munkaidő van, vagy nagyon jól fizetik a túlórát. A lépcsőházat üzemelő kalocsaszekrény és leamortizált talicskák között lehetett megközelíteni. Étkezés 500m-re egy másik épületben volt. A vacsora és a reggeli is finom és bőséges volt. Tisztálkodási lehetőség 15 főre egy zuhanyozó és WC, ráadásul egy helyiségben. Reggel érzékeny búcsú a szállástól.
 

Második versenynap: összesen 84km

Ezen a napon a csapatunknak volt egy születésnaposa az Imi személyében. A fő szülinapi ajándék: aznap ő volt a tartalék ember, szurkolt és frissítette a többieket. Ma Fecó rajtol, őt Kiss Andris váltja, aki napi szakaszának lefutása után Toperczer Andrisnak adja át a csapat számot. A negyedik szakaszon nekem adatott meg a lehetőség, hogy futva lépjek magyar területre. Az aznapi cél a győri termálfürdőben volt. A mai szakasz végig a Duna mellett sok hosszú egyenesből és állandó szembeszélből állt. Most nekem jutott az a feladat, hogy tartsam a profi mezőnnyel az iramot – kevés sikerrel. Az első és utolsó olyan versenynap, hogy az összes egyéni versenyző utánunk érkezett be a célba. Fürdőzés és vacsora után irány a szállás egy üres leánykollégiumban.

 

Harmadik nap: összesen 60,5km

Bőséges reggeli után csapatunk ünnepeltje állt oda a győri rajtkapuhoz. A megszokott pomponlányos bemelegítés után a már jól ismert dallamok felcsendülése közben elrajtolt a mezőny. Mi pedig be az autóba, és rohanás a futónk után. A mai szakasz már rejtegetett némi szintkülönbséget. Ezen a napon a sportkrém és a vazelin mellett a naptejet is elő kellett venni. A váltások után Toperczer Andris futott át a tatai edzőtáborban felállított célkapu alatt. Itt a csapat egyik fele az uszodát használta ki, a másik része pedig körbejárta a tábort és a mellette lévő tavat. Innen korán kellett távoznunk, mert a szállásunk a győri kollégiumban volt. Hihetetlen, hogy nem bírunk az egyéni futókkal!
Reggel végleg otthagytuk Győrt. A rajt a tatai edzőtáborból indult.
 

Negyedik versenynap: összesen 59,2km

A mai nap sprintszakaszokból állt. Az első szakaszt, az agostyáni emelkedős részt, ahol a kocsikkal is maximum 2-ben és csak téli gumikkal lehet közlekedni, a csapat hegyimenője vállalta magára, aki ha kell hegyen, ha kell síkon, ha kell terepen a legjobb. Vajon levegőben és vízen? Mi a rajtot nem várhattuk meg, mert az út lezárása miatt nem jutottunk volna fel időben az emelkedőre. Parkolás után fent a csúcson vártuk a futókat. Brutális egy emelkedő! Nagy taps és szurkolás közepette megjelentek az első futók és görkorisok, és közöttük futott a mi Topink is! Könnyedén, de nagyon gyorsan. Szép volt Topi!
Mondjuk ennyit igazán bevállalhatott a pihenőnapja előtt. Igaz, hogy a pihenőnapját a Maléter Pál emléktúra 56km-s távjának lefutásával töltötte, amit 5:01 idővel megnyert. Ő már csak ilyen.
Ez után a kemény szakasz után én szedhettem a lábamat, hogy a következő váltóhelyre érve Iminek átadjam a csapat rajtszámot. Ezen a napon Kiss Andris volt a befutó emberünk Budakeszin. A mai versenynapon „állva hagytunk” egy jó pár csapatot. Összesítésben a 46. helyen állunk.
Az utolsó napon a csapat leggyorsabb embere a már említett Maléter Pál túrán bizonyította ismét fürgeségét és kitartását. De így is volt némi esély az utolsó napon benntartani a csapatot az első ötvenben.

Az estét mindenki otthon töltötte a családjával, kedvesével.

Reggel irány Budakeszi egy „uccsó” vágtára!

Ötödik versenynap: 21,1km

Némi bemelegítés után a rajtvonal mögött feltöltődött az utca megkímélt egyéniekkel, friss váltókkal és a napi szakaszt bevállaló futók hadával. Utoljára harsantak fel a megszokott dallamok, elrajtoltunk. Csapatunk minden tagja rendben lefutotta a félmaratonját. A verseny után pár órával kiderült, hogy sikerült a tervünk: a Szigethalmi TE csapata a 167 csapat között az előkelő 49. helyen zárta a versenyt.

A csapat nevében szeretném megköszönni a Szigethalmi TE vezetőségének a bizalmat, hogy minket indítottak ezen a nemzetközi szupermaratoni versenyen. Úgy érzem, hogy az elért helyezéssel a csapat helytállt.

Kardos József

Mozog a Bécsi-erdő
 

Kurosawa filmje a Véres-trón jutott eszembe idén augusztus elején, mikor részt vettem a mödlingi 3 napos vándorláson. Mintha a vidék minden fája megmozdulna. Rengeteg futó és turista töltötte meg a hegység turistaútjait. Ilyenkor augusztus elején mindig erőt vesz rajtam, a mozoghatnék, vészesen közeleg az ősz és vele együtt a NIKE félmaraton, majd a Budapest maraton. A nyári „tücsök élet” rabságából kitörve ilyenkor elkezdek edzeni.
Mödling Bécstől kb. 20 kilométerre lévő kisváros. 903-ban említik először az oklevelek (szinte még gyerek). Van amfiteátruma, vára, uszodája, színháza…stb, mint minden rendes kisvárosnak. Ja és vannak hegyei. Na nem nagyok, olyan Dobogókő magasságúak, széles erdei ösvényekkel, jól karbantartott turistautakkal.
A rendezők alternatívát kínálnak a résztvevőknek 3×11, 3×22, 3×33 kilométert lehet leküzdeni, akiben elég erő van a második nap a 33 kilométer helyett maratont is teljesíthet.
Az árak szolidak, a szállás és a nevezésidíj együtt 30 euró. Na persze nem a Kempinski, de tiszta tantermekben, 8-10 személy matracokon elszállásolva, nem vészes. Kivéve a 3. napra kialakuló illatorgiát. Aki érzékeny az maradjon… A nevezésidíjban benne foglaltatik 3 napi uszodahasználat és múzeum belépő, sőt borkóstoló is. A maratonra külön nevezési díj van, de ezért póló, érem, oklevél és extra frissítő állomások dukálnak. A maraton nehézségeire jellemző, hogy aki 5 órán belül ér be az- „Kaiser”!
Szigethalomról már több éve zarándokolunk a mi Mekkánkba. Idén több futótársunk is csatlakozott hozzánk. Orosz Kati, Aba Zsuzsi… stb. Közel 30 fővel mi voltunk a legnépesebb külföldi csapat, volt is ünneplés. Dobogóra felhívás, meg minden… Na és szép kupa – itt már ismernek várnak minket.
Én, mint említettem hirtelen felbuzdulásból nekivágtam a 3×33-nak, kellenek a kilométerek. Jön a maraton. Az első nap útvonala érinti a Seegrottét, Európa legnagyobb földalatti tavát és a Liechtenstein-várat, mely a Loire-völgyét idéző szépség. 
Viszonylag könnyen lezúzom, ezen a napon a csúcsmagasság 582 méter. A második nap a legnehezebb és legszebb is egyben. A hegyek közt átszaladunk Badenig, Ausztria Monte Carloja, annak határában egy gyönyörű mészkőszirtekkel szegélyezett völgyben futhatunk végig. Az egyik mészkőszirt tetejéről egy hatalmas vár vigyázza, a lent futó utat, majd felkapaszkodunk a közel 700 méter magas Annabergre, onnan aztán lejtmenet Mödlingig.
A zárónap a kedvencem. A csúcspont Höllenstein 645 méter magas, de a kilátójában szuper vendéglő működik. (Ülsz a teraszon, iszod a … horribile dictu…sörödet és gyönyörködsz a tájban.) Kedvencem mégsem ez, hanem egy vadaspark. Mindig találok valami érdekeset… Idén két vaddisznó családot 5 percen belül. Sikerült infarktus közeli állapotba kerülnöm. Gyanútlanul kocogtam az úton, mikor egy kanyar után kis, vidám, csíkos és nagy kevéssé vidám, nem csíkos csapatba ütköztem. Szerencsére pár visítás után az apróbbak be az erdőbe, persze a gondos szülők követték őket. A második kondát már hál’ istennek tisztes 30 méteres távolságból szemléltem.
A célban megkaptam a 3 napos küzdelem díjait: oklevelet, felvarrható címert, érmet… na és ami a legjobban esett elismerő mosolyt.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, jövőre menjen el Mödlingbe és hallgassa a bécsi erdőt. Sok-sok szépet fog mesélni neki.

Nád Béla

2006.08.30.

Az akarat diadala

Egy pontőr szubjektív beszámolója a 4×56-os túráról.
Július 19-én közel 50 megszállott jött össze Sátoraljaújhelyen a Kovács villában. Mi volt a céljuk? 4 egymást követő nap gyalogoljanak leküzdve 235 kilométert és 10000 méter szintemelkedést. 3 hegység legszebb és gyakran legkevésbé járt turistaútján. Miért?! Tán hogy maguknak bizonyítsanak, tán másoknak, hogy az 1956-os hősök előtt tisztelegjenek, tán… mert egyszerűen a természet, a mozgás megszállottjai.
Július 20-án 8 óra után nem sokkal a Milleneumi térnél levő 1956-os emlékmécsesnél elkezdődik az őrült menet. Előtte még Szamosvölgyi Péter úr, Sátoraljaújhely polgármestere köszönti a csapatot. Én is megemelem a képzeletbeli kalapom a rajtolók előtt. Sok mindenről beszélek, csak arról nem, hogy előtte való hetekben mikor bejártam az útvonalat, szenvedtem!!! Churchill szavával, az elkövetkezendő 4 napra „vért, verítéket és könnyeket” jósolok. A meteorológusok pedig a nyár legforróbb napjait – mint kiderült most sajnos nem tévedtek.
Első nap: 58 km és 2100 m a Zempléni hegységben. Én kb. 36 kilométernél Nagyhután voltam pontőr. Csodálatos, tiszta, rendezett ékszerdoboza ez a falu hazánknak, kevesebb, mint 80 lakossal és naponta 2! órát nyitva tartó boltokkal. Befutnak szó szerint az első túrázók. Vidámak, élvezik a tájat, a 35°C meleget. Na és a nyomós kutak, ami mellett letelepedtem. Azután jönnek kisebb-nagyobb időközönként a többiek. Van, aki feladja, igen ám, de Nagyhutáról hétköznap 16 óra után csak éjfélkor van busz! A többség pár mondat után indul tovább, messze van még a cél, közeledik az este!
Második nap: a Bükk. A legkegyetlenebb szakasz közel 60 km és 3000 méter szint, az ehhez társuló kánikulával – kész tortúra! Ezen meditálok, miközben felfelé slattyogok 20 liter vízzel Istállóskőre. Kell a víz a túrázóknak, hiszen a Z háromszög keményebb fogyókúra, mint Norbi összes trükkje! A csúcson letelepszem, az elsők 1 óra felé érkeznek. Persze, ide nem futva, 2 km és 500 méter szintemelkedés után egy átlagember infúzióért kiált. A túrázók nem, ők pihegnek kicsit, páran szidják az útvonalleírás pontatlanságait, amit én követtem el, a mezőny végén páran azon lamentálnak bírják-e végig. Én noszogatom őket előttük a bükki kék mocorkása. Mivel nem hoztam lámpát, a seprűt nem tudtam megvárni. Bocsánat Hevér Úr!
Harmadik nap: a Mátra, a legforróbb nap. A mezőny 30 főre fogyatkozott. A test sokaknál a lélek fölé kerekedett. Én Domoszlón telepszem ki. Ez 16 kilométernél van. Az árnyékban már 10 óra körül közel 40°C van. Mivel ez a nap a Nemzeti Bajnokság futama is, több friss túrázó csatlakozik a mezőnyhöz. Ami megdöbbent, hogy a 4×56 élmezőnye és az „újak” között nem látok különbséget. Páran már érdekesen mozognak, a break stílust keverve az orosz hómezőn kétségbeesetten vánszorgó napóleoni hadsereg katonáinak kevésbé légies mozgásával. Rejtő légionárius könyve jut eszembe: „Menni vagy meghalni.” Sivatag, forróság és a tűző napsütés.
Negyedik nap: újra a Mátra, mert szeretjük. Az első 30 kilométeren összejön a 2000 szint. Aki ezt túléli annak csak a Világos hegy és a monoton aszfalt, marad. Remélem a Nap megbízhatóan, dolgozik tovább. Kicsit kajánul mosolyogva bandukolok lefelé Kékestetőről a Négyeshatár felé, vízzel és keksszel megpakolva. Minek 4,5 km után bármi is? Tessék bejárni a Markaz-Négyeshatár utat a Z háromszögön! Na ugye, hogy érthető. Szerencsére hajnali 5-kor még kellemes az idő. A mezőny itt hamar áthalad, aki a mai napot elkezdte, az már beér! Viszi a szív! Sajnos van egy kivétel. Évi ezúton üzenem: Megígértem! Jövőre együtt bejárjuk! Te meg tudod csinálni! Én…?
Végül a célba már nem mentem be. Mint a durcás kisgyerek… Haza akarok menni, haza! Otthon ágy, 14 órás alvás! Mennyit alszik, aki még gyalogolt is? Végül is 27-en teljesítették a távot (ebből 3-an szintidőn kívül – Kit érdekel?) Pestiesen – nem semmi! A www.szigethalmite.hu honlapon fenn van a teljes lista. A leggyorsabb amazon Farkas Valéria 43 óra 42 percet repesztett, őt Pavuk Adriána és Végh Katalin követte.
A férfiak mezőnyében Toperczer András 37 óra 11 perc, Szabó Gábor és „Csanya” voltak a leggyorsabbak.

Mi szigethalmiak jövőre Szondi Györgyről emlékeznénk meg. 100 km és 4000 m szint és a Börzsöny vár benneteket 2007 júliusában!

Nád Béla

2006.június 13.

Van SZUFLA a szigethalmi futókban! 

Városunkban a tömegsportok közül a teljesítménytúrázás mellett a futás is kezd egyre népszerűbbé válni.  Hiszen ehhez egy kényelmes futócipőn kívül más nem is nagyon kell, s a kapun kilépve máris sportolhatunk. A budapesti és országos futóversenyeken mindig népes csapat képviseli Szigethalmot, mind többen próbálják ki magukat az 5-10 kilométeres versenyeken, sőt maratoni és félmaratoni távon is. 
A maratoni 42 kilométernél is hosszabb távokat kedvelők pedig SZUFLA néven létrehoztak egy ultrafutó egyesületet, melyet idén februárban be is jegyzett a Pest Megyei Bíróság.
Az új egyesület három tagja március második hétvégén sikeresen teljesítette a Schirilla kupasorozat első versenyét, a Dunamenti szupermaratont. Ezen a háromnapos futóversenyen összesen 150 kilométert kell megtenni a Duna mentén, Komarno-Sturovo-Vác útvonalon. A második és harmadik napon váltócsapatok is indulhatnak. Idén egy női és egy „öregfiúk” váltót neveztünk. Mind egyéni versenyzőink, mind váltócsapataink nagyszerűen szerepeltek: a 18-40 éves kategóriában Kiss András 8. helyezett (14:02 órás teljesítménnyel), Kardos József 9. (14:15). Károlyiné Szabó Piroska a nők között 3. lett (16:14).

Női váltónk (Károlyiné Szabó Piroska, Alföldi Csilla, Szabó Magdolna, Kontha Gabriella) a második helyet szerezte meg. Öregfiúk váltónk (Sziklavári Sándor, Nád Béla, Laza László, Egyed Gyula, Ragány József) egyedülálló volt a maga nemében, magabiztos futással teljesítették a távot.

2006.június 13.

Szigethalmi ultrafutó sikerek Sárváron

Sárváron, ebben a szép dunántúli kisvárosban április utolsó szombatján ötödször rendezték meg a 24-órás futás magyar bajnokságát. A szigethalmi ultrafutók közül négyen neveztünk be a versenybe. Tudtuk, hogy hétvégére csökken a hőmérséklet, amit nem is bántunk, mert hűvösben könnyebb futni. Arra azonban nem igazán voltunk felkészülve, hogy végig esni fog, eláztatva az összes váltás futóruhánkat.  Már péntek éjszakától esett, a szombat délelőtti rajtra alábbhagyott, aztán újra kezdte, este az esőhöz viharos szél is társult, a levegő nagyon lehűlt. Emiatt éjszaka sokan kiálltak, jó páran végleg. Mások, köztük e sorok írója is, néhány órai tipródás után folytatták a versenyt. Az igazán kitartóak – köztük Kardos József és Kovács Mihály – a legzordabb időjárásban is kitartóan rótták a köröket a vár körül. Mire megszólalt a versenyt lefújó tűzoltó sziréna, az időjárás kissé javult, így legalább a szurkolók nem áztak el annyira mint a futók.
A végeredmény: Kardos József 179,05 kilométerrel a 18-40 kategóriában 3., összesítettben 7. helyezett, Kovács Mihály 134,27 kilométerrel  kategóriájában első, Károlyiné Szabó Piroska a női mezőnyben 152,74 kilométerrel második lett.

2006.június 13.

      1.)    Joó Sándor (Budapest) 16p 12mp
2.)    Kardos Attila (Verőce) 16p 24mp
3.)    Budai Lajos (Almásfűzitő) 17p 12mp

Futóversenyek a Tisza-tó körül és a Csepel-szigeten,  júniusi sikerek

Április 1-én nagyon nehezen aludtam el.  Forgolódtam. Bevallom izgultam, én, aki több száz túrát és maratont teljesítettem be voltam? gyulladva.
Hosszú évek után végre a Magyar Sportturisztikai Szövetség 2005-re meghirdette terepfutó bajnokságát. A nyitány pedig április 2-án a Petőfi túra 70 km-es távja volt.
Olyan sportágnak van végre bajnoksága, mely egyesíti a futás és a természetjárás szépségeit. A jó levegő, a csodálatos környezet és nem utolsósorban az a tény hogy a terepfutás egészségesebb, mint az aszfaltfutás mind előrevetíti, hogy egyre sikeresebb lesz ez a sportág.
Most elsőnek a 4 csapat és 20 egyéni vállalkozó ?futott� neki a bajnokságnak, biztos vagyok, hogy a jövőben ez a szám csak növekedni fog. Az úttörők a Margit 344, 2 TSE, a Körösök Völgye TE, az Alföld TE és a Szigethalmi TE.
Maga a verseny remekül volt megszervezve, a rendezők pár tavalyi túrát orvosoltak, így bátran mondhatom a rendezvény méltó volt arra, hogy egy Bajnokság futama legyen.  A terep változatos volt. A túra elején, egy olyan mocsárvidéken kellett átküzdeni magunkat, ahol egy-egy gyengébb terepjáró elkaparta volna magát. Viszont legalább térdig vizesek lettünk. Kikecmeregve a dagonyából, halihó, várt ránk egy kellemes 20 cm mély homoktenger útban a Kolon-tó felé. Iszákon kis szusszanás, utána kis aszfalt (csekély 6 km-nyi) majd vissza a homokba. Arra gondoltam, még jó, hogy nem az aszályos nyárutó idején rendezik a túrát. A ?menni vagy meghalni� rejtői utánérzete végetért, beértünk Kiskörösre. Itt várt a legnagyobb kihívás. A céltól alig 1 km-re egy ellenőrzőpont. Az ördög kísértése, az István korház. Sporttársak, aki azt állítják csak Tokaj szőlővesszején, csepeg nektár? Téved! A korházban az ingyenes kóstolóval bizonyították is ezt a fényesen. A megannyi fajta antialkoholisták az üdítőitalok széles választékával pótolhatták folyadék veszteségeiket.
Nagy nehezen kiszaladtunk az ?ördög� vonzásából elkocogtunk a célig. Itt eszem-iszom, oklevél, kitűző és egy szép póló várt bennünket.
Összességében remek túrarendezés, egy apró hiányossággal, egy-két ponton, lehetett volna még víz. Az egész rendezőgárdán érezhető volt szívvel-lélekkel rendezik a túrát.
 Remélem a hátralevő 7 futamon hasonló színvonallal találkozunk.