Pilisborosjenő és környéke geológiai szempontból igen változatos és érdekes terület. A Pilis hegységben, amelynek része Pilisborosjenő is, többféle kőzet is megtalálható, amelyek mindegyike más-más geológiai múltra és sajátosságokra utal.

Fődolomit: A fődolomit egy karbonátos kőzet, amely a triász időszakban képződött. A Pilisben is megtalálható fődolomit sziklák jellegzetes, tornyos, sziklás formákat alkotnak. A fődolomit ellenálló kőzet, ezért a Pilisben magasabb hegycsúcsok és meredek sziklafalak épülnek belőle. A fődolomitban gyakran találhatók barlangok is, mivel a víz könnyen oldja ezt a kőzetet.

Sekélytengeri–lagúnaüledék: Ez azt jelenti, hogy az üledék (amelyből a dolomit képződik) egy olyan környezetben halmozódott fel, ahol a tenger sekély volt, vagy egy védett lagúna területén. A lagúnák általában olyan, a tengertől gátakkal elzárt, nyugodt, sekély vizek, ahol a víz sótartalma magasabb lehet, mint a nyílt tengeren.

Mészkő: A mészkő szintén egy karbonátos kőzet, amely a triász és jura időszakban képződött. A Pilisben a mészkő is gyakori kőzet, de a fődolomithoz képest kevésbé ellenálló, ezért a mészkőből álló területek általában alacsonyabbak és kevésbé meredekek. A mészkőben is gyakoriak a barlangok, és a mészkő oldódása során jellegzetes karsztformák alakulnak ki, mint például a dolinák és a víznyelők.

Homokkő: A homokkő egy üledékes kőzet, amely a miocén időszakban képződött. A Pilisben a homokkő kevésbé gyakori, mint a fődolomit és a mészkő. A homokkő általában puhább és könnyebben erodálódik, mint a karbonátos kőzetek, ezért a homokkőből álló területek általában alacsonyabbak és kevésbé meredekek.

Geológiai érdekességek: Pilisborosjenő környékén több geológiai érdekesség is található. Ezek közé tartozik a Teve-szikla, amely egy jellegzetes formájú sziklaalakzat, amely a fődolomitban alakult ki. A Teve-szikla népszerű kirándulóhely, és a közelében található az Egri vár romjai is.